A mentés biztonságát erősítik a betegszállítók

2015.03.05 22:24
Tóth Istvánnal, az Országos Betegszállító Szolgálat Egyesülés igazgatóságának elnökével beszélgetett a Weborvos. Az MSOTKE és a MOSZ állásfoglalása után nem árt a betegszállítók véleményét is megismernie a szakmai közönségnek.
 

– Mi a véleménye Egyesülésüknek a sürgősségi betegellátás kapcsán a mentés és betegszállítás szétválasztását ért kritikákról?

 
– Talán azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy a mentés mellett a betegszállításról és annak helyzetéről is élénk szakmai közbeszéd alakuljon ki. Ezért az MSOTKE és a MOSZ állásfoglalása után nem árt a betegszállítók véleményét is megismernie a szakmai közönségnek. Ezért kértünk interjúlehetőséget Önöktől, és kezdeményezünk a Magyar Orvosi Kamarával valamint a Magyar Kórházszövetséggel egyeztetést.
 

– Miben látják Önök másként a jelenleg kialakult helyzetet?

 
– A magán betegszállító vállalkozások a 90-es évek elejétől jelen vannak az egészségügyi rendszerben. Évről-évre növekvő számú feladat átvételével tehermentesítették a Mentőszolgálatot és 2007-re már a feladatok kétharmadát végezték el. A 2008-as szétválasztással az őrzött betegszállítási esetek mentési feladattá minősítésével a közfinanszírozott betegszállítási feladatokat már a kizárólag a magánszolgáltatók látják el. A betegszállításban tapasztalható folyamatokat állandóan elemezzük. Ezek eredményeként eddig is számtalan építő jellegű javaslatot fogalmaztunk meg az Egészségügyi Államtitkárság és az OEP felé a működési hatékonyság javítása érdekében. Mivel más a nézőpontunk és a folyamatokat közelről, valamint a fenntartható működtetés irányából szemléljük, a tények ismeretében nyilvánvalóan másként látjuk a jelenlegi helyzetet, mint a szakmai szervezetek. Mi úgy látjuk, a mentés és a betegszállítás 2007-ben történt szétválasztása kifejezetten javította az OMSZ lehetőségeit és növelte a mentés biztonságát, ugyanakkor a betegek betegszállításhoz történő hozzáférését is.
 

– Ezt az állítást milyen tényekre alapozzák?

 
– Az Országos Mentőszolgálat által elvégzett feladatok ellátására fordított összeg 2007-ben 23 milliárd volt, 2014-ben már meghaladta a 30 milliárdot. Az OMSZ 2007-ben 773 aktív járműegységgel 1,4 millió mentési és betegszállítási feladatot látott el, míg tavaly 745 aktív járműegységgel 1,1 millió volt a mentési feladatok száma. Tehát összességében közel azonos személyi és eszköz állomány mellett, a Mentőszolgálat kevesebb feladatra magasabb finanszírozást kap, miközben a beruházásokra és az eszközpark fejlesztésére a költségvetésből és európai uniós forrásokból jelentős összegek álltak rendelkezésére. Ezzel szemben a betegszállítási feladatok ellátására szánt OEP kassza 2007 óta szinte változatlan, 6 milliárd forint nagyságú. A magánszolgáltatók által végzett szállítási feladatok a szétválasztást követően 35%-kal nőttek. Azóta is átlagosan évi 2,4 millió betegszállítási feladatot látunk el 484 aktív és 159 tartalék, kizárólag magántőkéből szolgálatba állított betegszállító járművel.
 

– Ezek szerint Önöknél utóbbi hét évben egy esetre nagyjából 2500 Ft jut a kasszából, aminek elvileg a működtetés költségein kívül az eszközpark megújítására is fedezetet kellene nyújtania. Miért nem omlott még össze a rendszer?

 
– Nekünk a betegszállítás a feladatunk, ebben vagyunk jók és hatékonyak. Eszközparkunk, személyi állományunk és menetszervezésünk is mind a csoportos betegszállítási feladatok elvégzése érdekében alakult ki. Valóban, az elmúlt években az egy betegkilométerre jutó 100 Forintos finanszírozás, különösen az üzemanyag árak növekedése miatt sok esetben még az üzemeltetés költségeit sem fedezte. Ennek ellenére a gépkocsik szolgálatba állítását és folyamatos megújítását állami forrás nélkül, saját erőből valósítottuk meg. Köszönhetően annak, hogy folyamatosan keressük a rendszerben lévő tartalékokat, gazdálkodásunkat fejlesztjük és a fuvarszervezéshez és betegszállításhoz a legmodernebb technológiákat is alkalmazzuk.
 

– Most miért szólaltak meg?

 
– Az elmúlt évek története azt mutatja, hogy a szétválasztás a tovább növekvő hiánytól és a mentési feladatok ellátásának veszélyeztetésétől mentette meg az Országos Mentőszolgálatot. Mi úgy látjuk saját szerepünket, hogy a működésünk elsődleges célja a mentés biztonságának növelése. Ráadásul jelentős pufferkapacitással állunk a magyar egészségügy rendelkezésére. Kétségtelen, mindkét ágazat alulfinanszírozási problémákkal küzd, azonban a szétválasztással olyan komparatív előnyök kiaknázására nyílt lehetőség, amellyel mind a mentés mind a betegszállítás hatékonysága és a hozzáférés igazságossága növelhető, így megvalósíthatóak, elérhetőek az egészségpolitika által kitűzött célok.
 
Ezért úgy véljük, az OBSZE is érdekelt a MOK állásfoglalásban megjelenő következtetések megvitatásában, és azon sürgős beavatkozások megtételében, amelyek mind a mentés, mind a betegszállítás jelenlegi helyzetét pozitív irányban mozdíthatják el.